
Aprilis 4-en hajnal 2-kor elfolyt a magzatvizem. Akkor meg nem tudtam biztosra, csak sejtettuk hogy mikor kicsit faj a hasam, az azt jelenti hogy beindultak a fajasok. Az elso a zuhanyban ert, semmi extra, a kovetkezo mar az autoban a korhazban befele menet fel oraval kesobb, majd a harmadik kb 20 percre ra.. mire beertunk a korhazba mar 10 perces de teljesen viselheto fajasaim voltak.
Persze amint elindult a 'lavina' hivtam anyut es irtam az sms-eket szorgalmasan. :) anyu mar akkor el akart indulni a korhazba de mondtam neki hogy tan varja meg mig mi beerunk.. ;)) meg itthonrol felhivtuk a korhazat hogy mi a helyzet, persze mondtak hogy menjunk be. mivel hajnal volt a surgossegi bejaraton kellett bemennunk. a csajszi a recepcion ranknezett, nem is szolt semmit es eltunt.. annyira nem voltam boldog ettol a hozzaallastol.. majd kb abban a pillanatban hogy o eltunt, megjelent egy srac aki mondta hogy kovessuk, megmutatja merre kell menni... en meg neztem luken Gusra hogy honnan tudta a csaj mit akarunk.. a kedvesem csak ranezett a hasamra... valoszinu kicsit lanyos zavarban voltam, elvegre meg sosem szultem na :))
felertunk, leultunk a varoba, mondtak nemsokara jon egy szuleszno. valami iszonytato zene szolt a tv-bol, eleg idegtepo volt pedig biztos nyugtato hatast akartak inkabb gyakorolni a varakozokra... aztan megjelent egy holgy, mondta kovessuk. mivel elfolyt a magzatviz es kb 10 perces fajasaim voltak, ramrakott egy monitort ami a fajasok gyakorisagat illetve Kistoki szivhangjat figyelte, illetve megvizsgalt. ekkor 2 cm-re voltam kitagulva.. a masina segitsegevel megallapitotta hogy a fajasok nem surusodnek es nem is erosek, szoval menjunk haza, messze meg a szules...
annyira nem nyugodtan, de hazajottunk.. mar az autoban nem voltam tul jol, ugyanis surusodni kezdtek a fajasok es az intenzitasuk is nott... mikor hazaertunk ledoltem, hatha tudok picit pihenni, Gus evett, es kb fel ora mulva mar nagyon szenvedtem. eljenek a korhazban tanultak, vettem forro zuhanyt, eleinte segitett is, aztan elertem arra a pontra hogy rohadjon (mar elnezest..) meg a zuhany... Gus ujra felhivta a korhazat, hogy mi visszamegyunk, mert az allapotomat tekintve nincs ez a szules olyan messze.. befele az autoban mar 2 perces fajasaim voltak, mikor beertunk mondtam hogy adjanak valami fajdalomcsillapitot mert lekaparom a falat... eloszor megvizsglatak, aztan mondtak hogy ja, mar 4 cm-re vagyok tagulva, szoval akkor keritenek egy szulesznot es egy szuloszobat...
a 7-es szamu szuloszobaba vezettek be bennunket, majd megerkezett Judy, a szuleszno, akinek nagyon halasak vagyunk. :) eloszor probalkoztunk a levegovetellel, mert ugyan Gus nagyon lelkesen vette velem a levegoket, nem hallgattam ra abban az allapotban az autoban hogy orron be, szajon ki, es tokre kiszaradt a torkom, mar fajt is.. szoval Judyval lelegeztunk kicsit, aztan 11 korul mar olyan masfel perces fajasaim voltak kb masfel percenkent, es feladtam, mondtam adjon valamit. eloszor morfiumot kaptam, ami nagyon jo volt, mert bekabitott es tudtam lazitani 2 fajas kozott. ennek kb 3-4 oraig kellett volna hatnia, de persze miert hatott volna ilyen sokaig nekem.. ujbol lelegezni probaltunk, aztan feladtam, es konyorogtem az epiduralis erzestelenitesert.. mikor azt kertem mar 12 oraja nyomtuk a vajudast. Judynak delutan 3-kor jart le sajnos a muszakja, ekkor 7 cm-re voltam kitagulva, es ugy valtunk el hogy 5 korul meglesz a kisbabank...
a kovetkezo muszak szuleszno is aranyosnak bizonyult, bar az o muszakja vegere ez a velemenyem megvaltozott... az erzestelenites segitett nagyon sokat, tudtam kicsit pihenni, ugyanis ekkor mar csak varnunk kellett a teljes tagulasra... :) az erzestelenites miatt raraktak egy szivhang monitort a Kistoki feje bubjara hogy ne keverje a masik gep esetleg ossze az en szivhangommal. ugyanugy ereztem a labaimat meg a fajasokat is, csak nem olyan intenzitassal. aminek orultem, mert tudtam hogy igy majd a tolofajasokat is erezni fogom.
de sajnos innentol megvaltoztak a dolgok... ugyanis a fajasaim elkezdtek 'tavolodni' egymastol, az intenzitasuk sem volt mar olyan eros, es 'megalltam' a tagulasban... a szuleszno mondta hogy ez normalis, hisz mar hosszu orak ota vajodok es elfarad a meh, de majd visszajon, ne aggodjak. a kovetkezo vizsgalat 5-re volt kituzve, amikor kiderult hogy sajna nem nagyon valtozott az a 7 cm.. :(
mondta a szuleszno, hogy ad nekem valami hormont, ami felgyorsitja a folyamatot, segit a tagulasban es visszahozza a fajasokat is. mit mondtunk volna ra, minthogy oke.. ugyan elmeletben tudtam hogy aki oxitocint kap hogy felgyorsitsak a folyamatot, azoknak a noknek kb 95%-a csaszarral vegzi. de csak arrol a statisztikarol tudtam, amikor pl elfolyik a magzatviz es 24 oran belul sem indulnak meg a fajasok, akkor ezzel inditjak be a szulest. szoval gondoltam az en esetem mas, nekem beindult minden, csak lelassult... sajnos igy gondoltam...
amint elkezdett ugyanis csepegni az oxitocin, anyu aki epp bent volt velunk, mutatja nekem a szivhangmonitort, hogy esik le a baba szivhnagja. eloszor meg nem aggodtam, hisz altalaban olyan 140 korul volt neki, de 1-1 fajasnal lement akar 110-re is.. mikor 88 volt a monitoron, elegge megijedtunk, es nem csak mi a szuleszno is... azonal leallitotta a cseppeket, anyunak meg kellett nyomnia a szemelyzeti veszhelyzetjelzo gombot es kb fel masodpercen belul 4 masik valaki termett ott aztan ugyanennyire ra egy orvos is megjelent es mar keszitettek a mutot... ugy volt hogy tolnak be surgossegi csaszarra... kozben engem oldalra forditottak, oxigent kaptam meg valami injekciot is... nemtom mennyi ido telt el, csak Gus es anya ijedt arcat lattam, es neztunk egymasra hogy most mi lesz... hala az egnek minden rendezodott, az eros kisfiunk szivhangja helyreallt es stabilizalodott ujra. elult a panik...
a szuleszno ekkor mondta hogy mivel nem tagulok es ez a hormon dolog nem jott ossze, atoltoztet a csodaszep rozsaszinu mutos hacukaba, mert lehet hogy igy is ugy is csaszar lesz a vege.. mint utobb kiderult, ennel az oltoztetesnel veleltlenul kihuzta az epiduralis erzestelenito madzagjat az adagolobol...
jott egy dokino, aki megvizsgalt, mert ugyan ki voltam tagulva de a mehnyak utban volt, es hat hogy is mondjam, arrebb rakta.. ekkor arra kellett varnunk asszem megint egy orat, hogy vajon visszaugrik-e, mert ha igen akkor nem tudunk tolni... minden ok volt, a helyen maradt, es ekkor mondtak, hogy a bebink feje 5 cm-re fejjebb van a kelletenel, de nyomjunk 1 orat es meglatjuk mi lesz.. ha nem lesz valtozas, akkor bevisznek csaszarra.. meg tetozte a dolgot, hogy a 22 oras vajudas alatt a Kistokink 3-szor megfordult.. gondolom baromira elvezhette a dolgot o is... mert teljesen jo pozicioban volt, aztan delutan kornyeken oldalt fekudt, estere pedig atfordult, szoval a hata volt az en hatamhoz kozel, es ugye nem homlokkal, hanem 'fejbubbal' akart kibujni.. amirol szinten szol a fama, miszerint meg lehet szulni egy babat igy is, de nem eleg a 10 cm, szoval ilyenkor szakadnak a nok.. dehat no worries, ahogy az ausztral mondana... :)
szoval nyomtunk 1 orat, es sajna nem mozdult a kis dragank sehova.. de ekkor ismet muszakvaltas volt.. az uj szuleszno es az uj doktorno ujult erovel lendult neki a feladatnak.. csak mi nem voltunk mar annyira lenduletben.. mondtak hogy dehogynem, menni fog ez, nyomjunk, adnak ujra egy kis oxitocint, most biztos nem fogja mar bestresszelni a bebit... annyira nem orultem a gondolatnak, es utolag mar banom hogy nem hallgattam erre a megerzesemre/anyai osztonomre, mert hat megiscsak ok az orvosok, ha szerintuk oke, akkor csinaljuk... szoval nekialltunk ujra nyomni egy kis csopogo hormonnal a karomban... es ekkor derult ki hogy mar nincs erzestelenitesem, ugyanis jott egy olyan fajas, ami mivel a hormon 'segitette' elo, nem mult el.. nemtom hany percig tartott, de a mehem es en teljesen bestresszeltunk, amibol az kovetkezett hogy Kistoki is, es ujra leesett a szivhangja.. ekkor mar nem volt kerdes, toltak. minden elo volt keszitve, ugyanis szamitottak ra hogy lehet ez fog tortenni... :( en nagyon merges voltam, persze megverni senkit nem tudtam mert orultem hogy elek... Gust feltartottak, nem engedtek be a mutobe, aminek szinten nem orultunk, kozolte is a dokival aki kint volt vele hogy ha barmi tortenik velunk, akkor nagy gaz lesz... mert persze a 'masodik' nyomas-sorozat elott megkerdezte a dokinot, ha ujra az tortenik mint elotte, hogy leesik a szivhang, akkor minden tovabbi nelkul johet-e velunk a mutobe es a valasz igen volt.. ehhez kepest csak akkor engedtek be hozzank, mikor a tenyleg nagyon eros kisfiunknak ujra helyreallt a szivhangja es rajottek hogy nem hat mar az erzestelenitom... ekkor a doktorno mondta hogy lassitsanak le, nem elsodleges surgossegivel mutenek, csak masodlagossal.. nemtom mit jelentett volna az elsodleges, de szerintem annyit hogy nem nagyon vartak volna meg mig teljesen elerzestelenedik a hasam...
a lenyeg hogy csaszarmetszessel ugyan, de aprilis 5-en 00:44-kor megszuletett a kisfiunk, makk egeszsegesen. :) mikor kivettek a hasambol nem sirt, csak nyoszorgott, es ezt a jo szokasat meg is tartotta. ;) aztan termeszetesen megmutatta az igazi hangjat is :) nem volt egyszeru 'kiszedni', ugyanis kicsit be volt szorulva a feje, es ezert nem is mozdult mikor nyomtunk. illetve a doktorno azt mondta hogy nem tudtam volna megszulni, pont ezert is, illetve azert mert nem jol fekudt, es mert nagy baba, 57 cm es 4095 gramm volt :)
sajnos 2 oran keresztul a megfigyeloben voltunk, addig Gusnal volt a Kistoki, akit Maximillian Cooper Metz-nek kereszteltunk. 2 nevvel mentunk a korhazba, a masik az Alexander volt, de nekem a Max volt a kedvenc, es mikor megszuletett, ugye engem meg foltoztak, de Gus odahozta nekem es bemutatta mint Max-et :) azert kellett a megfigyeloben maradnunk mert nekem nem eppen volt fenyes a vernyomasom.. de hala az egnek stabilizalodott es mikor toltak at bennunket az osztalyra, ahol aztan 4 napot toltottunk, utkozben talalkoztunk a 'szurkolotaborral' :) anyu es Meli reggeltol ott voltak a varoban, felvaltva neztek be hozzank, aztan jott Laci es Posza is, de Posza hazament ejfel korul.. ha jol sejtem hajnali 3 korul ment mindenki haza, es ekkor szopizott eloszor Max :) nagyon kis ugyes volt, azonnal tudta mit kell csinalni, es azota is imadja a pocojat :)
hosszu meccs volt, mindannyian nagyon elfaradtunk, de boldogan es egeszsegesen zarodott ez a 24 ora :)) koszonjuk Mindenkinek a tamogatast es hogy szemelyesen vagy gondolatban velunk voltatok! :)
u.i.: sajat tapasztalat ugyan, de ha esetleg valaki meg elotte all, fogadjon meg tolem egy dolgot. legkozelebb mar en is okosabban fogom csinalni.. : ha az egesz tortenes alatt valaha jon egy megerzesed, es ugyan nem tudod honnan kerult a gondolat a fejedbe, es vajon lehet-e mar anyai osztonnek hivni... de ha barmi ilyen van, akkor akarmit is mondanak az orvosok, allj ki mellette, ne hagyd magad, allja a sarkadra, es kozold veluk hogy 'bekaphatjak', te igy erzel es a bebid es a sajat egeszseged fontosabb mint barmi mas. es ha ugy erzed hogy nincs tovabb, feladtad, erzestelenitest kersz, soha ne gondold hogy gyenge vagy. ez nem gyengeseg, ez adottsag, es hiaba mondjak hogy kerdezzuk meg edesanyankat hogy is szult meg bennunket, mert genetikai akarmik miatt valoszinu a mi szulesunk is olyan lesz... ez nem igaz.. anyum 5 ora alatt kipottyanott es turte a fajdalmat.. nekem 24 oramba telt es erzestelenitessel.. illetve meg egy, bar ezt nem tudom orvosilag es sehogysem bizonyitani.. de ha nekem a kovetkezonel valaki kiejti a szajan hogy oxitocin, biztos megmondom neki hogy ott az ajto es nem kell visszajonni... ;) remelem ki tudjatok bogozni mit is akartam itt mondani... :)