most mar 4 hete, minden kedden jarunk dokibacsihoz. a szokasos pisi vizsgalat, vernyomasmeres es persze szivhang. a belenyul-a-hasamba-es-megfogdozza-Kistoki-minden-testreszet akciorol inkabb nem szolnek... nem egy kellemes dolog, dehat igy allapitja meg hogyan fekszik, hol a feje es egyebek. azt mondjuk dokiba nelkul is siman megmondom hogy a labai a jobb oldalamnal vannak, mert erzem mikor ki akarja rugni a hasfalam... :)a kis popsijaval hol jobbra hol balra huzza a hasam, valahogy nem birja az arany kozeputat.. ;) ha igen, akkor Gus szerint ugy nez ki a hasam mint a nagy hegy Sao Paoloban. meg jo hogy a szobor nincs rajta... ;)
szoval mikor mult heten voltunk dokibanal, en mar siman azt hittem hogy leszallt a hasam es barmelyik napban megindulhat a szules.. hat tevedtem. dokiba mondta hogy egyaltalan nem szallt meg le a hasam es a feje sem agyazodott be, es kulonbenis meg van 10 napunk, szoval hova sietek... hat mondtam neki hogy igazabol sehova, kivetel ejszaka mikor fordulni kell, mindezt ugy hogy egyebkent is alig birok mozogni... olyankor ugy vagyok, hogy gyere mar ki... ;))holnap ugye ujra kedd, megyunk ujra dokibahoz. hacsak ejszaka nem tortenik valami.. bar meg semmi elojele nem volt... de lehet nem is lesz.. mondjak az alfajasokat hogy allitolag szules elott par nappal azok vannak, vagy nincsenek... szoval sokat segitettek :)
igazabol baromi ijeszto a dolog. neha attol vagyok betojva hogy mi lesz ha szulnom kell, neha meg attol hogy mi lesz ha hazajovunk a korhazbol, mit fogunk csinalni a csoppseggel... Gus mit valaszol mindig: we'll be fine, azaz minden oke lesz :) hat ja, valahogy csak megoldjuk mindketto szitut ;) neha ugy vagyok vele, hogy voltam en bebisinter, nem lehet gond.. de mikor megneztem a pelust amit vettunk... haaat... ezzel a merettel meg sosem talalkoztam. olyan picike..
viszont egynek orulok: hogy igy alakult az egesz, hogy nagy meglepeteskent ert bennunket hogy babat varunk. azt hiszem, ha jobban belegondoltunk volna, akkor hol Gus lett volna az aki azt mondja varjunk meg, hol en.. mert hat ott motoszkal, es lehet onzosegnek hangzik, hogy mostantol minden mas lesz. az a megszokott felnott vilagunk mar sosem lesz a regi, es tudom hogy csodalatos lesz, de ettol fuggetlenul neha arra gondolok, hogy mekkora felelosseggel jar szulonek lenni. es neha ugy erzem hogy magam irant sem tudok felelos lenni, akkor hogy is lesz ez a bebivel.. persze tudom, hogy rogos ut all elottunk, es egyutt fogjuk megtanulnunk a kisfiunkkal hogy is kell igy, egyutt elni, hogy kell szulonek lenni.
ez a bejegyzes asszem kicsit 'naplos' lett, dehat epp ezek a gondolatok jartak a fejemben es gondoltam megosztom veletek ;) ha nem jelentkeznek egy darabig, akkor tudjatok hol vagyok :))
Annyira, de annyira átérzem szinte minden egyes szavad! :-) De akkor is, szüljünk már!!! :-D
ReplyDelete